. Magyar nóta patthelyzetben? 2011. május 30. | kutivili

Ha a hatvanas években végigment az ember Duna-parton, csaknem minden étteremből cigányzene hallatszott ki. Könnyű, hangulatos aláfestést adott a vacsorázó vendégek számára, nem ritkán az ebédelőknek is. Nemcsak a felkapott belvárosi helyeken, hanem kiskocsmákban és vendéglőben is zenekar muzsikált. Külföldön és belföldön is nagy igény volt rá, valódi, értékes hungarikumnak bizonyult, habár akkor még nem így nevezték.

Kovács Péter írása

Móra Ferenc: Dankó Pista köszöntése 

Omló levél közt, tar ligetnek árnyán
Ki elmerengve állsz itt, néma márvány,

Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21. – Pest, 1827. április 26.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész.

Élete

Édesapja is hegedűs volt. 1801 körül érkezett Pestre, és itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott (cimbalmos és vonósok). 1811-ben az országgyűlés alkalmával Pozsonyban működött. Ez időben valószínűleg Bécsben is járt, ahol műveiből több nyomtatás megjelent. Káldy Gyula szerint Ludwig van Beethoven Bécsben többször hallgatta játékát.

Banda Marci kora egyik legnagyobb művésze voltSzékelyhidi Ferenc - 2010.11.08 17:05

Banda Marci cigányprímás 1847. október 23-án született Vácott. Édesapja Banda Mihály, klarinétos volt a XIX. század 20-as éveiben Bihari János bandájában.

Hároméves volt, amikor édesapját és nyolcesztendős, amikor édesanyját elveszítette.

Beszámoló

Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat I. rész: Kalmár Tibor (1893-1944)

Talán kevesen tudják, hogy Kalmár Tibor, a kitűnő zeneszerző és szövegíró, e klub feltöltött videófelvételein elhangzó számos nóta szerzője pikáns kuplék írójaként épp 100 évvel ezelőtt kezdte pályafutását középiskolás korában. Történt, hogy az 1908-ban  - a magyar nótához szintén kötődő Pete-testvérek üzleti vállalkozásaként - megalakult Első Magyar Hanglemezgyár ontotta magából a fővárosi orfeumok és kaszinók pódiumain testközelből is hallgatható kabarét és kuplét, és erre a 17-éves kamasz igencsak felfigyelt.

Bokor János előadóművész idei erdélyi turnéja kapcsán a Székely Újságnak adott interjújában úgy nyilatkozik, hogy a magyar nótát "a most felnövekvő ifjúság valószínűleg már nem fogja énekelni". További idézet az interjúból:

"Azt kell mondanom, hogy nincsenek egyéniségek. Olyan egyéniségek, amik régen voltak. Megszűntek, nem tudom, milyen okból kifolyólag - politikai vagy anyagi vagy egyéb - azok a helyzetek, hogy az emberek kommunikáljanak, társalogjanak, megszűntek azok az életformák, amik régen jellemezték az ember életét, a társadalmat, hogy lakodalomban, családi összejövetelen, disznótoron, amikor a családtagok összegyűltek, mindenki "elmondta" a maga nótáját.

Bár a nóták jeles énekeseink révén váltak ismertté, több nótaszerzővel is készítettek a lemezgyárak gramofonlemezeket, melyekről ismert nóták a szerzők előadásában szólalnak meg. Kubányi György, Kalmár Tibor és Balázs Árpád után most Kókay István néhány felvételével folytatom időutazásunkat.

Hiánypótló nótatörténeti sorozatom olyan felvételek bemutatására irányul, melyek kereskedelmi forgalomban nem kaphatóak és az internetről sem letölthetőek, ezért kevesen ismerhetik, és bizonyára sokan vannak, akik még sohasem hallották.

ORPHEUS -EGYESÜLET

                                                     ул. Маршала Тита 2. -  Titó marsall  2.    23320 Чока -  Csóka

tel.: +381- (0)230-71-867,  0646163774,  e-mail:slaci@open.telekom.rs

FELHÍVÁS A III. DANKÓ PISTA NEMZETKÖZI PRÍMÁSFESZTIVÁLRA CSÓKA

Amatőr előadók jelentkezését várjuk, ahol – a részvétel sokkal fontosabb, mint a győzelem!

I. A verseny célja:
      - a  magyar nóta népszerűsítése, prímások felkutatása, -a nóta  terjesztése határon innen és túl -a tehetségek bemutatása.

Markó Miklós: Czigányzenészek albuma

.

„Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben; ti akik zokogó hegedûiteket annyi századon át hûségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és bánatával, minden örömével és dicsõségével: ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben is megörökítsenek benneteket és kedveseinek legszebb emlékei küzt érizzen meg a magyar. Budapesten, 1896.

Cecilia a gyöngyösi találkozón énekel.

Nótáséletutak a kérdéseit a Münchenben élő Bordas Cecíliához röpíti.

Vallomásával egy félévnyi távolsággal közelebb kerül hozzánk a művésznő, az ember.

Egy tünemény vagy a képernyőn utánozhatatlan az előadói stilusod., ezt írja rólad egy rajongód a videód alatti hozzászólásában.

Tetszik ahogy énekelsz ezért szerettem volna több ismeretanyagot feltenni Rólad, de sem hanganyagot ( a feltetteken kívül) sem más tartalmat nem találtam.

Mottó: "Addig vagyok boldog, amíg énekelek"

Időnként panaszkodunk, hogy egy adott move nem úgy sikerül, ahogyan azt akarnánk. Itt egy példa az emberi kitartásról! Ha valamit nagyon akarunk, akkor az sikerülni fog!

Veszelka Márta életutjának megismerése remek péla arra , hogy mire képes az emberi kitartás, akaraterő és elszántság.

Minden  gondolatán átsüt a család és az éneklés szeretete.

“Megkaphatsz bármit, ha eléggé akarod. Csak olyan túláradó lelkesedéssel kell akarnod, amely kitör a tested fogságából és eggyé válik a mindenséget teremtő erőkkel.” (Sheila Graham)

Mikor kezdtél el a nóta iránt érdeklődni ?

Nótás életutunk következő állomása: Abony.

Itt él Acsai Ferenc .

Acsai Ferenc saját tollából ismerjétek meg, hogyan kapcsolódik élete a magyarnótához.

Mottóm

"Nem Élhetek Muzsika Szó Nélkül a Közönség Szeretete Nélkül".

Tisztelt és nagyra becsült kedves olvasóm !

 Köszönöm, hogy megtisztel bizalmával és elolvassa a következő rövid kis történetemet, amely az eltelt negyven évem nótás történetét foglalja össze, amely akár lehet érdekes, és tanúságos is.

Mottó:  "Örökké a periférián" 

Nótás életút sorozatunk Hajdúböszörményben Vas-Varga Tibort kereste meg,  Most Tibor vall a nótával való kapcsolatáról  

Kedvenc idézete:

"A testi szenvedésektől ments meg, Uram!
A lelkiekkel majd elbánok."

 /Oscar Wilde/

Mikor kezdtél a nóta iránt érdeklődni?

.

Talán tréfának hat, de így igaz; még a születésem előtt.

 Tarnai Kiss László(Budapest, 1955.febr.19.):műsorszerkesztő, énekművész. Szülei:László, Molnár Rózsa. Házastárs Sándor Gabriella pü. előadó. Budapesten a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet, mint általános iskolai énektanár, napközis tanár, hivatásos előadóművész (zongorakísérő, táncdalénekes).1984-1990: énekművész, 1987-1990: MTV 1990- a Magyar Rádió szerkesztője.Munkái: Jó ebédhez szól a nóta, Nótakalendárium, Nótaparádé, Válogatás magyarnóta lemezekről, Nótakavalkád, Nóta kívánságműsor.

A fotót készítette: Várhegyi Csaba

A  cikket Szabó Szilvia  web oldaláról hoztam át.

Ismerjék  meg a művésznőt László Mária Dél Alföld Nótásujság-ban még 2003-ban közzétett riportjából  valamint a Magyar Nemzet 1998. 08. 22.-án megjelent cikkéből.

Szabó Szilviaa dal szeretetében

Még nem is régen babérkoszorús emlékplakettet vehetett át művészi pályáján eltöltött 20 év alkalmából. Napjainkban újabb jubileumhoz érkezett Szabó Szilvia művésznő.