Szeretettel köszöntelek a Magyarnóta Előadók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarnóta Előadók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarnóta Előadók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarnóta Előadók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarnóta Előadók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarnóta Előadók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarnóta Előadók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarnóta Előadók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A kormány támogatja az élő cigányzenét
A kormány ösztönzi, hogy minél több étteremben, kávézóban, csárdában, vendéglátóhelyen legyen élő cigányzene, mert ez egyszerre szolgálja a foglalkoztatás bővülését, a közös zenélés és éneklés élményét és a nemzeti kultúra, identitás erősödését – írta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselőnek adott válaszában.
10 éve | Cserta Lászlóné | 0 hozzászólás
100 Tagú Cigányzenekar
|
|
10 éve | Bordás Cecília | 0 hozzászólás
Fájó szívvel búcsuztunk el Buffó Rigó Sándortól a 100 Tagú Cigányzenekar elnökétöl és kísértük utolsó útjára
http://borsonline.hu/galeria/reszletek?id=1240&openImage=19753
Családtagok, barátok, zenésztársak és tisztelők, egykori
tanítványok százai kísérték utolsó útjára Buffó Rigó Sándort, a 100 Tagú
Cigányzenekar elnökét, prímását. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének
polgári tagozatával kitüntetett zenészt a budapesti Kozma utcai Új
köztemetőben muzsikaszó alatt helyezték örök nyugalomra.
11 éve | Bordás Cecília | 2 hozzászólás
Kedves Kovács Mária Magdolna!
Fél éve megírt véleményével egyetértek, de az igencsak kiegészítésre szorul.
Egészen biztos, olvasta az elmúlt évben rendezett kisvárdai versennyel kapcsolatos véleményemet, melyre kaptam hideget is, meleget is. Látszólag revidiálnom kellene akkori észrevételeimet, de az azóta tapasztaltak is inkább megerősítik nézetemet. Így bárki haragja ellenére is folytatom – sajnos egyszemélyes – küzdelmemet a nóta érdekében.
13 éve | Bordás Cecília | 0 hozzászólás
A magyarországi cigányzene fejezete és az 1848-as szabadságharc
Nem kevésbé fényes fejezete a magyarországi cigányzene történetének az l848-49-es szabadságharc.
Amelyik zenekar valamit is adott magára, az ott volt a táborokban, és húzta az ütközetbe indulóknak a lelkesítő zenét, a katonák pihenőjébepedig a szórakozásukról gondoskodott.
A századközép illetve az alkotmányos korszak szinte valamennyi neves együttesét ott találjuk és később mint valami nemességre úgy hivatkoznak háborúviselt múltjukra.
írta:Jókai Mór
Tisztelt Szerkesztő Úr! Engedje meg, hogy erről a jó öreg hegedűsről hadd írjak ide egy kissé kedvem szerint; azért hogy ő csak cigány és nem balett-táncosnő vagy hírhedett író. Hiszen úgyis olyan kevés a distancia közöttünk, amióta a cigányok jó nagy mértékben civilizálódtak, az írók egy kis mértékben cigányizálódtak, hogy szépen elférünk egy kategóriában, különösen a vidéki közönség előtt, melynek lajstromain nagyon hamar egymás után következünk a cigányok mellett: néha nem is elöl, hanem hátrább.
A 18. század végén közel 1600 cigányzenészt említenek az összeírások. Száz év múlva már 17 ezer zenész cigányt regisztrálnak Magyarországon. A falusi zenészektől kezdve a külföldön is jól ismert cigánybandák, mint a cigányság legsikeresebb és leginkább megbecsült tagjai – köztük Bihari János, Rózsavölgyi Márk, Bunkó Feri – beírták a nevüket a magyar történelembe. Ott voltak a cigánybandák az 1848–49-es forradalom és szabadságharc katonái között, és segítették a nemzeti ellenállás ébren tartását a kiegyezésig.
Régi vendéglátások, lakomák, de szállodák, fogadók, éttermek, kávéházak, vendéglők, csárdák elmaradhatatlan szereplői voltak a híres prímások, neves cigányzenekarok. Régi emlékek között böngészve érdekes nevekre, hangulatos történetekre bukkanhatunk a régmúlt eseményei között. A legrégebbi időkből Bihari János és Cinka Panna neve merül fel az emlékezés homályából. A kiegyezés korának volt nagyhírű prímása Szegeden Erdélyi Náci, aki Gárdonyinak és Mikszáthnak a barátságát is bírta.
.
Magyar nóta patthelyzetben?
2011. május 30. | kutivili
Ha
a hatvanas években végigment az ember Duna-parton, csaknem minden
étteremből cigányzene hallatszott ki. Könnyű, hangulatos aláfestést
adott a vacsorázó vendégek számára, nem ritkán az ebédelőknek is.
Nemcsak a felkapott belvárosi helyeken, hanem kiskocsmákban és
vendéglőben is zenekar muzsikált. Külföldön és belföldön is nagy igény
volt rá, valódi, értékes hungarikumnak bizonyult, habár akkor még nem
így nevezték.
Kovács Péter írása
Cigányzene/magyar nóta és népdal a Magyar Rádióban 1956. augusztus 12-18. és 2011. augusztus 12-18. között
1956. augusztus 12. vasárnap
Kossuth: 12h15-12h40: Jó ebédhez szólt a nóta. Lakatos Sándor cigányzenekara muzsikált, Máthé Jolán és Tekeres Sándor énekelt
Petőfi: 14h40-15h00: Népdalkórusok cigányzenekari kísérettel
18h13-18h40: Széki, tápéi és palóc népdalok
22h00-23h00: Magyar nóták, verbunkosok, csárdások
1956.
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
Korunk sajátos jellemzője válságjelenségek tüneti kezelése: a körzeti orvos vérnyomáscsökkentőt ír fel a 110 kilós néninek, aki a 35 fokos melegben a gazdagon fűszerezett birkapörköltöt néhány szelet dobostortával és 1 üveg sörrel fojtja le, télen pedig a -10 fokos hidegben ebédért sorba álló hajléktalanokat az egyszeri meleg étel csak ideig-óráig óvja meg az éhezéstől és a fagyhaláltól. A tüneti kezelés mindig valamely probléma okozatát érinti, ennélfogva csak felszínes és átmeneti megoldást kínál.
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
A magyar nóta és a cigányzene válságjelenségeinek okairól - II. rész
Az elmúlt 100 év magyar történelme a magyarság helyrehozhatatlannak látszó útvesztését eredményező tragédiák sorozata. Az emberáldozatokban, gazdasági, szellemi és kulturális javakban mérhető veszteségeket és károkat történelmi tanulmányok taglalják. A vesztes nagy háború utáni zűrzavarban Horthy Miklós kormányzósága idején viszont nemcsak a magyar gazdaság állt talpra a rendkívüli nehézségek leküzdését követően, hanem szilárd maradt a magyarság lelki talapzata, gerince és jelleme, a Horthy-évtizedek a magyarság emelkedésének évtizedei voltak a rendszer minden kritikája ellenére.
Cserta Lászlóné mostantól Tag
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás