ANDÓ MIHÁLY /Békéscsaba 1918. 7. 31./ dalénekes.

Szülővárosának Munkás Dalkörében 17 éves korától énekelt. Katonai szolgálata idején a Határőrség országos versenyén első díjat nyert, leszerelése után Magyar László operaénekesnél tanult énekelni. 1951-ben szerepelt először a rádióban. Ezt követően csaknem 20 évig a békéscsabai Balassi Népi Együttes szólistája volt és ebben az időben 14 alkalommal szerepelt külföldön.

Magyar nótákat a hetvenes évek elejétől énekel.

Diószegi Sándor (Nyírjákó, 1915. december 4. – Budapest, 1993. január 7.) zeneszerző, karnagy, református orgonista-kántortanító.

Az abonyi kántortanító majd iskolaigazgató gyermeke orgonista-kántortanítói oklevelet szerzett a nagykőrösi Tanítóképzőben. Fiatal tanítóként Pátrohán, majd a Füzesgyarmati Egyházi Iskolában tanított. Elkötelezett híve lett aKodály-módszernek és az Éneklő Ifjúság mozgalomnak. 150 tagú gyermek és 40 tagú vegyeskart vezetett Füzesgyarmaton.

Dóczi József Dóczy József  (Miskolc, 1863. május 11. – Budapest, 1913. július 1.) nótaköltő.

Apja Dóczy Gedeon (1832–1911), a miskolci református egyház leánynevelő intézetének jeles tanára, a magyarországi nőnevelés egyik úttörője volt.[1] Fia József, Debrecenben és Budapesten tanult, jogot végzett. Magánúton kezdett zenét tanulni, s később sok szerzeményét országszerte énekelték. Pénzügyi titkár volt Debrecenben, Temesváron és Nagykárolyban.

Sallai Misi szövegíró és zeneszerző

Sallay Misi 1910. október 27-én született Tapolcán. Hányattatott sorsú gyermekévei alatt sokat betegeskedett, szüleit korán elvesztette. Anyai nagyapja nevelésében cseperedett felnőtté, ő ismerte fel zenei tehetségét és taníttatta. Magánúton Pécsett és Kaposváron végzett zenei tanulmányai költségéhez 15 éves korától hozzájárult: a helyi cigányzenekarokkal többször fellépett. Saját zenekarát 1929-ben Tapolcán alakította meg.

  Kondor Ernő (Kohn Ernő, Balassagyarmat, 1881. március 26. – Budapest, 1951. március 17.) magyar színész, kabaréigazgató, nótaszerző. Leginkább hallgató típusú dalairól ismert.[2]

Szerzeményei[szerkesztés]

A házasság mai napság (1909, Első Magyar Hanglemez Gyár)

Asztalomon badacsonyi[8]

Amikor a levél lehull

A vén cigány (Zöld erdő mélyén...)[9] Giovanni Martinelli ezt 1931-ben filmre énekelte a Cigánykaraván című film számára[10]

Az én öreg édesanyám

Csak egy árva, sebzett madár

Csel csal csárdás (lassú, 1913)

Csendes már a falu, alusznak a lányok

Csipkés az én selyem szoknyám

De kár olyan legényért

De szeretnék az én régi kisfalumba visszatérni

Egy, kettő, három, négy

Egyszer régen (1914, hallgató)

Elsiratom néha-néha magát

Erzsike édes, csacsogjon nékem

Fekete a felhő

Galambpostán megy a levél

Hajnal előtt is, hajnal után is (1913)

Kecskebéka felmászott a fűzfára[11]

Kertes ház, benne egy nyíló rózsa

Komédiás

Lámpafény

Lehullott a csillogó hó

Messze futó országutak

Nem vagyok én olyan fábul faragva

Rózsi néni

Sárika kis szentem

Tombolj, vihar, tépd a fákat

Tudom, hogy könnyű lesz a búcsú

Udvarunkban öreg hársfa

Van egy lombos, árnyas utca

Van nekem egy gerlicém

Vendég a bivalyosban Gózon Gyula

Virágos csákó[12][13]

Zokogva sír az őszi szél

Zeng a muzsika egy kis házban

Zöld ablakos kicsi ház

Zöldbe borult nyár elején

Szerzeményei könyv formájában[14][15][16] és CD lemezen is megjelentek[17]