Szeretettel köszöntelek a Magyarnóta Előadók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarnóta Előadók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarnóta Előadók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarnóta Előadók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarnóta Előadók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarnóta Előadók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarnóta Előadók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Magyarnóta Előadók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Pályázati felhívás
A magyar dal fővárosa - pályázat ismét2012. február 09. 12:55
A szervezők 2012-ben is keresik azokat a magyar településeket, amelyek izgalmas, sokoldalú, átgondolt zenei programmal készülnek a Magyar Dal Napjára
Pályázati felhívás
A Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. 2010-ben hirdette meg először „A magyar dal fővárosa” pályázatot.
A megtisztelő címet elsőként Eger, majd 2011-ben Nyíregyháza városa viselhette. A szervezők 2012-ben is keresik azokat a magyar településeket, amelyek izgalmas, sokoldalú, átgondolt zenei programmal készülnek a Magyar Dal Napjára, és ringbe szállnak „A magyar dal fővárosa” címért.
Eltörött a hegedűm, nem akar szólani,
Rózsi, Rózsi mi bajod? Mért nem akarsz szólani.
A hegedűm majd meg reperálom...
Szólalj meg hát, rubintos virágom.
A hegedűm majd meg reperálom...
Szólalj meg hát, rubintos virágom.
Hozok mosdó vizet is gyöngypatak vizéből,
Hozok törülközőt is rózsa levelétől.
Te leszel a legszebb a világon,
Szólalj meg hát, rubintos virágom.
Te leszel a legszebb a világon,
Szólalj meg hát, rubintos virágom.
Egy cica, két cica, száz cica, jaj!
|
|
|
A 18. század végén közel 1600 cigányzenészt említenek az összeírások. Száz év múlva már 17 ezer zenész cigányt regisztrálnak Magyarországon. A falusi zenészektől kezdve a külföldön is jól ismert cigánybandák, mint a cigányság legsikeresebb és leginkább megbecsült tagjai – köztük Bihari János, Rózsavölgyi Márk, Bunkó Feri – beírták a nevüket a magyar történelembe. Ott voltak a cigánybandák az 1848–49-es forradalom és szabadságharc katonái között, és segítették a nemzeti ellenállás ébren tartását a kiegyezésig.
Amikor a világpolgár Liszt 1839-1840 fordulóján hosszú távollét után
ismét Magyarországon koncertezett, újra találkozhatott muzsikus
cigányokkal és zenéjükkel, azzal a világgal, mely már egészen kis
gyermekkorában mágikus hatást gyakorolt képzeletére. Nem egyszer
nomádoknak nevezte a cigányokat, a folyton úton lévő Liszt - biztosan
nem túlzás - szellemi rokonainak tartotta őket. Nemcsak a 'kávéházi"
bandák zenéjét ismerte, a cigányzene egészen archaikus és egzotikus
formáival is találkozott, azzal a muzsikával, mely a sátrakban élő,
örökös vándorlásra berendezkedett közösségek mindennapi zenéje volt.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás