Magyarnóta Előadók Klubja

Régebbi hírek

Címkék

advent ciganyzene cigányzene dankó dankó pista elhunyt gyász koncert kovács apollónia kultúra madarász katalin magyar magyar nota magyar nóta magyarnóta magyarság müsor nóta operett ünnep

Magyarnóta Előadók Klubja hírei, magyar nota

A Magyar dal Fövárosa-Pályázati felhívás

12 éve | Bordás Cecília | 0 hozzászólás

Pályázati felhívás

A magyar dal fővárosa - pályázat ismét2012. február 09. 12:55

A szervezők 2012-ben is keresik azokat a magyar településeket, amelyek izgalmas, sokoldalú, átgondolt zenei programmal készülnek a Magyar Dal Napjára

Pályázati felhívás

A Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. 2010-ben hirdette meg először „A magyar dal fővárosa” pályázatot.
A megtisztelő címet elsőként Eger, majd 2011-ben Nyíregyháza városa viselhette. A szervezők 2012-ben is keresik azokat a magyar településeket, amelyek izgalmas, sokoldalú, átgondolt zenei programmal készülnek a Magyar Dal Napjára, és ringbe szállnak „A magyar dal fővárosa” címért.

Tovább

Dankó Pista szerzeményeiböl

12 éve | Bordás Cecília | 0 hozzászólás

Eltörött a hegedűm, nem akar szólani,
Rózsi, Rózsi mi bajod? Mért nem akarsz szólani.
A hegedűm majd meg reperálom...
Szólalj meg hát, rubintos virágom.

A hegedűm majd meg reperálom...
Szólalj meg hát, rubintos virágom.

Hozok mosdó vizet is gyöngypatak vizéből,
Hozok törülközőt is rózsa levelétől.
Te leszel a legszebb a világon,
Szólalj meg hát, rubintos virágom.

Te leszel a legszebb a világon,
Szólalj meg hát, rubintos virágom.

Egy cica, két cica, száz cica, jaj!

Tovább

Cigányzenészek régen és ma

12 éve | Bordás Cecília | 0 hozzászólás

A 18. század végén közel 1600 cigányzenészt említenek az összeírások. Száz év múlva már 17 ezer zenész cigányt regisztrálnak Magyarországon. A falusi zenészektől kezdve a külföldön is jól ismert cigánybandák, mint a cigányság legsikeresebb és leginkább megbecsült tagjai – köztük Bihari János, Rózsavölgyi Márk, Bunkó Feri – beírták a nevüket a magyar történelembe. Ott voltak a cigánybandák az 1848–49-es forradalom és szabadságharc katonái között, és segítették a nemzeti ellenállás ébren tartását a kiegyezésig.

Tovább

Meddig húzza a cigányzene?

12 éve | Bordás Cecília | 1 hozzászólás

Amikor a világpolgár Liszt 1839-1840 fordulóján hosszú távollét után ismét Magyarországon koncertezett, újra találkozhatott muzsikus cigányokkal és zenéjükkel, azzal a világgal, mely már egészen kis gyermekkorában mágikus hatást gyakorolt képzeletére. Nem egyszer nomádoknak nevezte a cigányokat, a folyton úton lévő Liszt - biztosan nem túlzás - szellemi rokonainak tartotta őket. Nemcsak a 'kávéházi" bandák zenéjét ismerte, a cigányzene egészen archaikus és egzotikus formáival is találkozott, azzal a muzsikával, mely a sátrakban élő, örökös vándorlásra berendezkedett közösségek mindennapi zenéje volt.

Utolsó hozzászólás

Dr. Andrásy Gyula üzente 12 éve

Vitázom Frank Sándorral abban, hogy a vendég nem értékeli a CIGÁNY ZENÉT. El kell jönni Szeged Ifjusági Házába ahol, például: 2011-11-20.-án felállva ünnepelte a Magyarnóta (minden hónapban rendezett) estet. Egyébbként az Ő alkalmazott zenészei és az algyői halászcsárda zenészei húzták a fellépő énekeseknek. A kultúránk része a magyarnóta, és az csak CIGÁNYZENÉVEL jó.
Én magam írom is, (és be is mutatom országszerte) a magyarnótát, és Frank Sándor CIGÁNY ZENÉSZEI játszák is azokat. A problémát másutt keressük!
Egyébbként ismerőse és tisztelője vagyok Frank Sándornak.
Nótás üdvözlettel: Vidovenyecz János

Tovább

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben