HERR OLIVÉR - dalénekes.

Magánúton tanult énekelni. 1964-től, öt évig Torday Borbély Pál volt a tanára.

A Magyar Televízió 1968-ban rendezett "Nyílik a rózsa" c. énekes versenyén a döntőbe

jutott. A következő évben megkapta az OSZK és az ORI engedélyt, azóta készülnek a

rádiófelvételei. Több alkalommal vendégszerepelt Jugoszláviában és Csehszlováki-

ába. Az Írt a babám c. henglemezen szerepel nótafelvétele.

Leszler József 1983-ban kiadott könyvéből!

Az a szép - Lente Lajos

A 100 Tagú Cigányzenekar koncertje - Mazel Tov – Tavesz Baktalo

Zsidó Művészeti Napok, Budapest Kongresszusi Központ
1123 Budapest, Jagelló út 1-3.

június 5. vasárnap, 19:00

A 30 esztendeje született világhírű társulat klasszikus szimfonikus zenekarként működő együttes, a világon egyedülálló zenei formáció. A zenekar hagyományápoló művészeti tevékenysége felbecsülhetetlen érték, nincs párja a világon. A Zsidó Művészeti Napokon komolyzenei művek mellett tradicionális magyar cigánymuzsikát, és zsidó népzenét játszanak,  és sokoldalúságukat a vendégművészekkel tovább színesítve szereznek feledhetetlen estét a hallgatóságnak. 
 
Vendégek:  
 
Hábetler András  – operaénekes
Masa Anita – énekes (Sabbathsong Klezmer Band)
Szakcsi Lakatos Béla – Liszt- és Kossuth-díjas jazz zenész, zeneszerző
Kállai Ernő – Junior Prima-díjas hegedűművész                             

A Zsidó Művészeti Napok további programjai: www.zsidomuveszetinapok.hu

NEM SZÉGYEN A SZEGÉNYSÉG - LÁSZLÓ IMRE 1896 - 1975 ..

 
Zene: Ráday László
Szöveg: Kéry K. Arnold


Nem szégyen a szegénység, csak rettenetes átok.
Kis angyalom nem mehetek én többé te hozzátok,
Nékem csak a szíved kéne, de ők azt nem értik.
úgy látszik, hogy a szerelmed ma csak pénzért mérik.

A jó Isten a szívünket ingyen adta nékünk,
És mi mégis a szívünkért vert aranyat kérünk. 
/:Én nem tudok pénzért venni, tőled boldogságot.
Nem szégyen a szegénység, csak rettenetes átok.:/

László Imre, a két világháború közötti időszak népszerű nóta énekese.

Lerner Ferenc 1921-ben született Orosházán. Fiatalon került fel a fővárosba szüleivel együtt, és autófényező szakmát tanult. Hamar sikerült beilleszkednie a budapesti környezetbe, nyitott és befogadó lett minden szépre: az irodalom, a képzőművészet, a filmművészet és a zene vált érdeklődése középpontjává. Otthon szívesen állt a festőállvány mellé és szebbnél szebb reprodukciókat festett. Közben pedig énekelt és énekelt... Munkatársai csak „Rigónak” becézték, mert a munkáját is úgy végezte, hogy örökösen fütyült …..vagy az éppen aktuális slágereket, de leginkább a szép, régi magyar nótákat.Énektanára és zongorakísérője először Lontay-Rajner Lászlóné volt, aki az akkor már nem éppen fiatal, de kimondottan tehetséges, lelkes Lerner Ferit a szárnyai alá vette, csak úgy, mint férje Lontay-Rajner László.

tudósitó - a Kisalföld.hu tudósítói rovata 2011.12.01. 10:04

Lerner díjas nóta énekes Téten!

Szombaton Budapesten a Pataky Művelődési Központban első alkalommal adtak át Lerner díjakat több ismert magyar nóta énekesnek. Az elismeréseket Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter adta át

Tavasszal számolt be a kisalfold.hu arról, hogy a Téti Hajnal Nikolett bekerült a Nótasztár döntőjébe. Sikerei fokozatosan emelik felfelé karierrjét, Lerner Ferenc születésének 90.

Ráday László 

 magyar nóta énekes, a húszas–harmincas évek népszerű előadója. Pályáját meghatározta a Trianoni békeszerződés utáni Magyarország hol hazafias, hol irredenta zenei világa. Ennek folytatásaként beállt azon művészek sorába, akik a háborúban való részvételre lelkesítették a lakosságot és a katonákat[* 1]. Jellegzetes és legjobban ismert műve az Első levél (Ne sírj utánam kedvesem) ^(Címlap).