Szeretettel köszöntelek a Magyarnóta Előadók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Cserta Lászlóné
Magyarnóta Előadók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarnóta Előadók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Cserta Lászlóné
Magyarnóta Előadók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarnóta Előadók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Cserta Lászlóné
Magyarnóta Előadók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Magyarnóta Előadók Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Cserta Lászlóné
Magyarnóta Előadók Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
NEM SZÉGYEN A SZEGÉNYSÉG - LÁSZLÓ IMRE 1896 - 1975 ..
Zene: Ráday László
Szöveg: Kéry K. Arnold
Nem szégyen a szegénység, csak rettenetes átok.
Kis angyalom nem mehetek én többé te hozzátok,
Nékem csak a szíved kéne, de ők azt nem értik.
úgy látszik, hogy a szerelmed ma csak pénzért mérik.
A jó Isten a szívünket ingyen adta nékünk,
És mi mégis a szívünkért vert aranyat kérünk.
/:Én nem tudok pénzért venni, tőled boldogságot.
Nem szégyen a szegénység, csak rettenetes átok.:/
László Imre, a két világháború közötti időszak népszerű nóta énekese.
DEBRECEN. A tavasziasan feldíszített színpadon ismert felvidéki énekesek szórakoztatták a közönséget április 24-én a Lovardában.
|
|
Lerner Ferenc 1921-ben született Orosházán. Fiatalon került fel a fővárosba szüleivel együtt, és autófényező szakmát tanult. Hamar sikerült beilleszkednie a budapesti környezetbe, nyitott és befogadó lett minden szépre: az irodalom, a képzőművészet, a filmművészet és a zene vált érdeklődése középpontjává. Otthon szívesen állt a festőállvány mellé és szebbnél szebb reprodukciókat festett. Közben pedig énekelt és énekelt... Munkatársai csak „Rigónak” becézték, mert a munkáját is úgy végezte, hogy örökösen fütyült …..vagy az éppen aktuális slágereket, de leginkább a szép, régi magyar nótákat.Énektanára és zongorakísérője először Lontay-Rajner Lászlóné volt, aki az akkor már nem éppen fiatal, de kimondottan tehetséges, lelkes Lerner Ferit a szárnyai alá vette, csak úgy, mint férje Lontay-Rajner László.
tudósitó - a Kisalföld.hu tudósítói rovata 2011.12.01. 10:04
Lerner díjas nóta énekes Téten!
Szombaton Budapesten a Pataky Művelődési Központban első alkalommal adtak át Lerner díjakat több ismert magyar nóta énekesnek. Az elismeréseket Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter adta át
Tavasszal számolt be a kisalfold.hu arról, hogy a Téti Hajnal Nikolett bekerült a Nótasztár döntőjébe. Sikerei fokozatosan emelik felfelé karierrjét, Lerner Ferenc születésének 90.
Ráday László
Műfajok: Könnyűzene, magyarnóta | |
Aktív évek 1920 - 1945. | |
Hangszer, zongora |
magyar nóta énekes, a húszas–harmincas évek népszerű előadója. Pályáját meghatározta a Trianoni békeszerződés utáni Magyarország hol hazafias, hol irredenta zenei világa. Ennek folytatásaként beállt azon művészek sorába, akik a háborúban való részvételre lelkesítették a lakosságot és a katonákat[* 1]. Jellegzetes és legjobban ismert műve az Első levél (Ne sírj utánam kedvesem) (Címlap).
ANDÓ MIHÁLY /Békéscsaba 1918. 7. 31./ dalénekes.
Szülővárosának Munkás Dalkörében 17 éves korától énekelt. Katonai szolgálata idején a Határőrség országos versenyén első díjat nyert, leszerelése után Magyar László operaénekesnél tanult énekelni. 1951-ben szerepelt először a rádióban. Ezt követően csaknem 20 évig a békéscsabai Balassi Népi Együttes szólistája volt és ebben az időben 14 alkalommal szerepelt külföldön.
Magyar nótákat a hetvenes évek elejétől énekel.
Diószegi Sándor (Nyírjákó, 1915. december 4. – Budapest, 1993. január 7.) zeneszerző, karnagy, református orgonista-kántortanító.
Az abonyi kántortanító majd iskolaigazgató gyermeke orgonista-kántortanítói oklevelet szerzett a nagykőrösi Tanítóképzőben. Fiatal tanítóként Pátrohán, majd a Füzesgyarmati Egyházi Iskolában tanított. Elkötelezett híve lett aKodály-módszernek és az Éneklő Ifjúság mozgalomnak. 150 tagú gyermek és 40 tagú vegyeskart vezetett Füzesgyarmaton.
Dóczi József Dóczy József (Miskolc, 1863. május 11. – Budapest, 1913. július 1.) nótaköltő.
Apja Dóczy Gedeon (1832–1911), a miskolci református egyház leánynevelő intézetének jeles tanára, a magyarországi nőnevelés egyik úttörője volt.[1] Fia József, Debrecenben és Budapesten tanult, jogot végzett. Magánúton kezdett zenét tanulni, s később sok szerzeményét országszerte énekelték. Pénzügyi titkár volt Debrecenben, Temesváron és Nagykárolyban.
Sallai Misi szövegíró és zeneszerző
Sallay Misi 1910. október 27-én született Tapolcán. Hányattatott sorsú gyermekévei alatt sokat betegeskedett, szüleit korán elvesztette. Anyai nagyapja nevelésében cseperedett felnőtté, ő ismerte fel zenei tehetségét és taníttatta. Magánúton Pécsett és Kaposváron végzett zenei tanulmányai költségéhez 15 éves korától hozzájárult: a helyi cigányzenekarokkal többször fellépett. Saját zenekarát 1929-ben Tapolcán alakította meg.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás