Dóczi József Dóczy József  (Miskolc, 1863. május 11. – Budapest, 1913. július 1.) nótaköltő.

Apja Dóczy Gedeon (1832–1911), a miskolci református egyház leánynevelő intézetének jeles tanára, a magyarországi nőnevelés egyik úttörője volt.[1] Fia József, Debrecenben és Budapesten tanult, jogot végzett. Magánúton kezdett zenét tanulni, s később sok szerzeményét országszerte énekelték. Pénzügyi titkár volt Debrecenben, Temesváron és Nagykárolyban. Cikkeket írt a Nagykároly és Vidéke és a Szatmármegyei Közlöny című lapokba, melyekben hangsúlyt kapott a szépirodalom is: versek, novellák, regényrészletek jelentek meg. Ebben a rovatban sokszor feltűntek a kor legjelesebb irodalmi képviselői. A helybeli irodalom- és zenepártolók közül pedig Dóczy József neve éveken át ismétlődött.

[2] 1913. július elsején, 50 éves korában öngyilkos lett.

Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben található.

Dóczy József sírja: Budapesten, a Kerepesi temetőben található  

Szinpadi művei:

Kurucvilág (operett, Debrecen, 1898);

Liliom Klári (népszínmű, Temesvár, 1901);

A rozsályi malom (zene Kacziány Géza népszínművéhez, 1902

Főbb nótái[szerkesztés]

"Szőke lány a rózsám, szőke lány,

Liliomszép arca halovány.

Aranyból van néki minden hajaszála,

Szebb lány a világon nincsen nála.

Menyecske lett már a szőke lány,

Rózsa virul most a szép arcán.

Ha leánynak szép volt, menyecskének még szebb,

A csókja is százszor édesebb.

(Dóczy József: Szőke lány a rózsám)[4]

A kanyargó Tisza partján

Árad a Tisza Bakanóta (Jól van dolga a bakának)

Darumadár útnak indul

Édesanyám kösse fel a kendőt a fejére

Elment Julcsa tegnap a vásárba

Felednélek, felednélek, de nem tudlak feledni

Ha bemegyek szombat este a csárdába

Haldoklik a Hajnalcsillag

Hiába süt a világra

Hull a zápor kinn a pusztán

Ica Te! Vica Te!

Ityóka, pityóka

Levél jött a kaszárnyába

Magas a kaszárnya

Mandulafa, mandulafa

Megáradt a patak, elmosta a partot

Nádfödeles kis házikóm

Nem tudok én egynél többet szeretni

Nótárus úr

Sötét erdő sűrűjéből

Százforintos bankó volt a lajbizsebben

Szegény vagyok

Szeretőt keresek

Üsse kő, én nem törődöm a világgal

Vett a rózsám piros selyem viganót

Emlékezete[szerkesztés]

 Nótái napjainkig népszerűek, olyan előadóművészek adták és adják elő, mint: Bessenyei Ferenc, Kalmár Magda, Palló Imre, Király Ernő, Győri Szabó József, Talabér Erzsébet, Lovay László. Cigányzenekarok is játsszák (Déki Lakatos Sándor, Kállai Kis Ernő és Magyari Imre cigányzenekarai).

A legfrissebb feldolgozásokban is egy-egy dala felcsendül, pl. a Szélkiáltó együttes Magyar katonadalok és énekek a 20. századból című CD-jén az Írtam levelet a császárnak és a Mikor engem besoroztak.

Budapesten, Debrecenben és Miskolcon utca viseli a nevét.

Kottái nyomtatásban megjelentek:

Bárd Karácsonyi Albuma 1921-22. Dalok, divatos táncok, operettek - Hat oxford, négy one step, négy keringő, tizenegy operettrészlet, dal és kuplé, összesen 25 nagy sikerű új zeneszám, Bárd Ferenc és fia, Budapest, 1921.

Dóczy József nótáskönyve. Énekhangra zongorakísérettel, Zeneműkiadó V., Budapest, 1957 és újabb kiadása, 1958.

Darumadár útnak indul, Dóczy album énekre és zongorára, Harmónia. Zeneműkiadó Váll. Év.n.

Szól a nóta 4. 55 magyar nóta - Énekre és zongorára, gitár jelzéssel, Zeneműkiadó V., Budapest, 1982. Arany János, Fráter Béla és Szentirmay Elemér szerzők társaságában. Szól a nóta 9. 55 magyar nóta - Énekre és zongorára, gitár jelzéssel, Zeneműkiadó V., Budapest, 1970. Bodrogi Zsigmond, Nyilassy Sándor szerzők társaságában.

A múlt idők nótáskönyve. 77 magyar nóta. (Szerk. Károssy Csaba. Nótaszerzők Dóczy József és mások.) Szombathely, 1992, OSKAR. 112 p. Kosztolányi Dezső „A mi nótáink" c. írásával.

Valakinek muzsikálnak… Ányos Laci, Balázs Árpád, Dankó Pista, Dóczy József, Erőss Béla, Fráter Loránd, Kalmár Tibor, Sallay Misi, Szilágyi Béla válogatott nótái. Nyíregyháza, 2005.