NEM SZÉGYEN A SZEGÉNYSÉG - LÁSZLÓ IMRE 1896 - 1975 ..
Zene: Ráday László
Szöveg: Kéry K. Arnold
Nem szégyen a szegénység, csak rettenetes átok.
Kis angyalom nem mehetek én többé te hozzátok,
Nékem csak a szíved kéne, de ők azt nem értik.
úgy látszik, hogy a szerelmed ma csak pénzért mérik.
A jó Isten a szívünket ingyen adta nékünk,
És mi mégis a szívünkért vert aranyat kérünk.
/:Én nem tudok pénzért venni, tőled boldogságot.
Nem szégyen a szegénység, csak rettenetes átok.:/
László Imre, a két világháború közötti időszak népszerű nóta énekese. 1896-ban "Csongrádon született. Színi tanulmányait Rákosi Szidi iskolájában végezte, miközben Dr. László Gézánál tanult énekelni. Ezt követően három évig a pécsi színházban bonvivánszerepeket alakított, majd rövidebb ideig Békéscsabán és Makón működött. Utána néhány évre búcsút vett a színpadtól és Csongrádon a Közművelődést Egyesület igazgatója lett. Innen került a Royal Orfeumhoz, ahol főként kuplékat adott elő. Magyar nótákat 1926ban kezdett hivatásszerűen énekelni és csakhamar egyik kedvence lett a rádióhallgatóknak és a nótát szerető közönségnek. Akkoriban írta első nótáit is. A "Száz szál piros rózsát" kezdetű legismertebb nótája 1928-ban jelent meg és László Imre néhány év leforgása alatt, mint szerző is az élvonalba került. Több alkalommal volt szerzői estje a Vigadóban és a Zeneakadémián. Közben a hanglemezgyárak is rendszeresen foglalkoztatták. Sok régi nóta az ő előadásában és hanglemezfelvételei nyomán lett népszerű. László Imre a felszabadulás után is fáradhatatlanul járta az országot és mindenütt fellépett, ahol csak tehette. Szinte életének utolsó percéig nem szakadt el a nóta-kedvelő közönségtől. 1975. január 1-én váratlanul hunyt el Budapesten.
Kommentáld!