Korunk sajátos jellemzője válságjelenségek tüneti kezelése: a körzeti orvos vérnyomáscsökkentőt ír fel a 110 kilós néninek, aki a 35 fokos melegben a gazdagon fűszerezett birkapörköltöt néhány szelet dobostortával és 1 üveg sörrel fojtja le, télen pedig a -10 fokos hidegben ebédért sorba álló hajléktalanokat az egyszeri meleg étel csak ideig-óráig óvja meg az éhezéstől és a fagyhaláltól. A tüneti kezelés mindig valamely probléma okozatát érinti, ennélfogva csak felszínes és átmeneti megoldást kínál.

A magyar nóta és a cigányzene válságjelenségeinek okairól - II. rész

Az elmúlt 100 év magyar történelme a magyarság helyrehozhatatlannak látszó útvesztését eredményező tragédiák sorozata. Az emberáldozatokban, gazdasági, szellemi és kulturális javakban mérhető veszteségeket és károkat történelmi tanulmányok taglalják. A vesztes nagy háború utáni zűrzavarban Horthy Miklós kormányzósága idején viszont nemcsak a magyar gazdaság állt talpra a rendkívüli nehézségek leküzdését követően, hanem szilárd maradt a magyarság lelki talapzata, gerince és jelleme, a Horthy-évtizedek a magyarság emelkedésének évtizedei voltak a rendszer minden kritikája ellenére.

Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat II. rész: Kubányi György (1897-1945)

Híres szerzők ritkán hallható vagy sokak által még soha nem hallott gramofonlemez-felvételeiből szemezgető sorozatom második részében Kubányi Györgyre emlékezzünk.

Kubányi kortársa Kalmár Tibornak, hozzá képest azonban egész életében színes, sokoldalúbb és mondhatni: bohém egyéniség, mely a szatmárnémeti iskolai és debreceni színészi tanulóévek után az operett budapesti színpadainak bonviván szerepeiben talál magára.

Híres szerzők énekelnek – Nótatörténeti sorozat III. rész: Balázs Árpád (Kolozsvár, 1874. november 16. – Budapest, 1941. március 23.)

Orvosi vizit Balázs Árpádnál 1941. március 23-án du. fél 5-kor, 10 nappal gróf Teleki Pál kivégzése előtt. Balázs Árpád özvegyének, báró Bánffy Erzsébet Klárának lejegyezte dr. Hajdú Irén főorvos:

„Már nem gyógyszert kért a súlyos nagy beteg, csak gitárt és egy csendes, halk éneket. Szállt a dal: „Szeretnék május éjszakákon...”, s gördült a könny az orvosi kabátra… Aztán megcsókoltam a művészt homlokán, könnyes szemekkel hálásan nézett rám a feleség, a szelídség angyala, a bús asszony, a szenvedő madonna.

 Hajdú-Bihar - Újra lefutott egy csillag a magyar nóta egéről. A nagy nóta-énekesi család újabb tagja, Bojtor Imréné Urbán Katalin életének 80. évében hagyta itt a magyar nótát kedvelő közönségét. Pályatársak, a férje nevét viselő nótakörök tagjai és nótakedvelők sokasága kísérte június másodikán utolsó útjára a Rákospalotai temetőben.

A szegedi származású Urbán Katalin pályafutását az Állami Népi Együttesnél kezdte, ahol karnagya a Földeshez is kötődő Csenki Imre volt.