A sárga csikó c. népszínműből/
Bujdosik a kedves rózsám valahol,
Ahol még a dalos madár se dalol:
Ne bujdoss el kedves rózsám messzire,
Érted megyek én a világ végire.

Télen még a rózsafa se virágzik,
Érted voltam gyászba ilyen sokáig:
Nem kerülne többe, csak egy szavadba,
A rózsa is kinyílik egy szavadra.

Szövegíró-Bognár Ignác

2).
Nincsen annyi tenger csillag az égen,
Mint ahányszor eszembe jutsz te nékem.
Ha te engem, szint oly híven szeretnél,
Mélyebb lenne, nagyobb lenne szerelmünk a tengernél.
......................................................................................
Édesanyám leányának neveznek,
Nem tehetek róla, hogy így szeretlek.
Édesanyám azt kötötte lelkemre,
Ne öleljek, ne szorítsak csalfa legényt keblemre.

Én vagyok a falu rossza egyedül egyedül.
Engem ugat minden kutya messziről.
Sem az anyám, sem az apám nem volt rossz,
Csak egyedül, csak egyedül, magam vagyok a gonosz.

3).
Csárdás kis kalapot veszek, mellé rozmaringot teszek.
/:Szagos lesz az utca merre, merre, merre járok.
Kacsingatnak majd rám a leányok.:/

Az alföldi faluszélen, páros csillag van az égen.
/:Én is oda való, való, való, való vagyok,
Ahol az a páros csillag ragyog.:/



SZENNA, FALUMÚZEUM (SKANZEN)
A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Somogyban, az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja a somogyi faépítkezés legszebb, napjainkig fennmaradt emlékeinek megmentése, az objektumok szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Az áttelepítés a hitelesség igényével, az eredeti faelemek lehető legnagyobb mértékű megtartásával, a hagyományos anyagok és a hagyományos technika alkalmazásával történt. A gyűjtemény Szennában történő létrehozását a falu népi építészeti hagyományai, a település táji adottságai, valamint a kiemelkedően szép, festett, kazettás mennyezetű templom indokolták. A Szenna közepén elhelyezkedő, a Somogy megyei Rippl-Rónai Múzeum kezelésében lévő szabadtéri múzeum Knézy Judit néprajzi koncepciója, L. Szabó Tünde építész és társai tervei szerint, Szigetvári György bábáskodásával jött létre. Az Európa Nostra díjas (1980.). Az első lakóépületet 1975-76-ban telepítették át, és 1978-ban nyitották meg. Az építkezés, a múzeum fejlesztése azóta szinte folyamatos. Ma már több porta áll az egy utcából álló, múltidéző épületsoron. A lakóházakon, és a hozzájuk tartozó gazdasági épületeken kívül több pince és présház is megtekinthető. A múzeum területén található Somogy megye egyik legszebb műemléke, a festett kazettás mennyezetű, népi barok stílusban épült református templom is, ami "élő" templom: vasárnaponként Isten tiszteleteket tartanak.