Muzsikánál nincs jobb barát, oly sok mindent megtalálunk benne,
Muzsikában nem csalódunk, nélküle a szívünk szegény lenne,
Elkísér az életünkön, velünk vigad, velünk fakad sírva,
Édesanyánk dallal altat, énekszóval tesznek le a sírba.
Muzsikánál nincs jobb barát, tőle minden percünk szebbé válhat,
Muzsika a lelkünk tükre, egy-egy dalból mennyi érzés árad
Benne csendül az életünk, minden, amit szívünk mélyén rejtünk,
Amit százszor eltemettünk, feltámad a muzsikával bennünk.
Szövegíró-Babusa Miklós

2).
Gyalogutak, dűlőutak messze visznek a határba,
Ahol a sok dalos madár szerelmesen párját várja.
Ott, ahol a rét virága hajnalonként szirmát bontja,
Madárének, virágillat szíveinket egybefonja.
Zeng az erdő, zöld a mező, virág nyílik, ahol járunk.
Szerelemmel, boldogsággal, igaz útra rátalálunk.
/:Jöhet ború, jöhet vihar, sodorhatnak hideg szelek,
Akármerre visz a sorsom, a szívem csak téged szeret.:/
Szövegíró-Rakk István

3).
Sűrű sötét erdő. vékony holdvilág,
Járom az erdőnek gyöngyös harmatát.
Zsivány módon járok, bokros utakon,
Pedig csak szerelmes szívem hordozom.
Harmatos a szűröm, nem sajnálom én,
Harmatos a csizmám, azt se bánom én.
Rövid az éjszaka, azt sajnálom én!
El kell válnunk rózsám, csak azt bánom én
Szövegíró-Gárdonyi Géza

4).
Verpeléti akácos
Az én kedvem de ragyogó virágos
Oda vágyom szüntelen ott leszek én még az idén majd páros
Boldogabb már nem lesz Heves megyében
Vígan nézünk az emberek szemébe
Verpeléti akácos az én kedvem ezért olyan virágos
Verpeléti határon
Dalolva száll a madár is az ágon
Azt dalolja szüntelen a páromnál nincsen szebb a világon
Amikor a csókja itt ég a számon egyik után a másikat kívánom
Páros élet, szerelem nincsen ennél semmi szebb a világon
Szövegíró-Egerszegi Géza

5).
Holdvilágos őszi estén halvány csillag fut az égen
Ködbe vesző sápadt fényét mindig szomorúan nézem
Ha egy csillag hulla földre, úgy eltűnik mint az álom
Úgy hagytál el te is engem, úgy múlt el a boldogságom.
Gyorsan múlik el az élet, régi álmok megfakulnak
Nekünk is csak az a sorsunk, mint a hulló csillagoknak
Néha, néha felragyog még az életünk tűnő képe
És egy csendes őszi estén lehullunk a múlt ködébe
Szövegíró-Skoday László
Zeneszerző-Leszler József

6).
Visszanézek életemre, elmerengek csendben,
Elém tünnek hosszú sorban, kiket úgy szerettem
Mint ahogy a falevél száll, őszi viharokban,
Elrepültek erre, arra, egyik jobbra, másik balra
S most tudom csak milyen nagyon egyedül maradtam.
Meglátogat néha még a múltam ragyogása,
Két kedves szem felcsillog a sötét éjszakában.
/: Ilyenkor még azt se bánom, hogy múlnak az évek,
Volt egyszer egy piros rózsa, volt egyszer egy régi nóta,
Rágondolok, s úgy érzem, hogy mégis szép az élet:/
Szövegíró-Farkas Imre

7).
Roszanal is szebb vagy, ekesseggel ekes,
A Te szived nekem, mint a nap oly fenyes.
Szemed ragyogasa, hajnal virulasa,
Arcodnak mosolya szivem orvossaga.
Tegedet az Isten minden joval alldjon
A Te szived bura soha ne talaljon.