qwert4242 2008. szept. 16.
Verpelét, A Bor és a Nóta faluja


Szerző: Sallay Mihály

Csak úgy mondom magának,így ahogy van elfogadom babámnak,
Akár milyen szegényen,mert ha látom odavagyok egészen.
Ha nem szeret végtelenül sajnálom,nem könyörgök senkinek a világon,
Csak úgy mondom magának,hogy a szívét nékem adja ne másnak.

Tiszán innen,Dunán túl,estefelé minden kapu bezárul.
Csak az enyém van tárva,sárga rózsás kertben várok magára.
/:Kívánom az illatot a virágtól,az éneket minden dalos madártól,
Tiszán innen,Dunán túl,de a csókot egyedül csak magától.:/

Zene: Mihály László
Szöveg: Selymesi Seide Rezső

Keresek egy csendes zugot, rejtett zugot, ahol nem lát senki,
Ott szeretnék sok-sok fájó, sok szomorú dolgot elfeledni.
/:Ott szeretném elmondani halkan síró muzsikaszó mellett:
Volt egyszer egy boldogtalan, boldogtalan szegény ember,
Ki a földön senkinek sem kellett.:/


Keresek egy nyíló rózsát a borongós őszi napsütésben,
Keresek egy fán egy nevet, amit egyszer titkon belevéstem.
/:Ott szeretném elmondani sárgult levél zizegése mellett:
Volt egyszer egy boldogtalan, egy boldogtalan szegény ember,
Ki a földön senkinek sem kellett.:/

Szerzők: Cserkuthy Sándor - Leszler József


Vigyázz, mert szúr a rózsa ága!
Ne sétálj arra csókra várva!
Ha szíved nincsen,
Hiába minden,
Csalódni fogsz a szerelemben.

A rózsakertben miért is jártam?
Bohó szívemre nem vigyáztam.
/:Szerelmes lettem,
De ráfizettem,
Csalódtam rózsám a szívedben.:/

Vitárius Imre - Majláth Jenő

Azt mondják rám huncut szemű mosolygós menyecske,
Kerülgetnek a legények a csárdában este,
Jól esik, ha táncba hívnak, hogyha csókot kérnek,
Nem hiába születtem én nótás menyecskének.

Azt mondják rám, olyan vagyok, mint a piros alma,
Kipirulok, kivirulok, ha rákezd a banda,
/:Ha mulatok, hét határban csak úgy zeng az ének,,
Nem hiába születtem én nótás menyecskének.:/

Zene és szöveg: Kubányi György

Nincsen abban semmi szégyen,
Ha a lány kap a legényen,
Az se baj, ha a legénynek,
Vágyik szíve a szegénynek.

Én teremtőm mennyi baj van,
Két szívvel, míg összedobban!
Amíg az első csók megérik,
Amíg a kislányt férjhez kérik.

Akkor aztán szól a nóta,
Jár a kancsó bújdosóba,
Ez az élet sója, borsa,
Ezt jegyezd meg jól, mert:

Nincsen abban semmi szégyen,
Ha a lány kap a legényen,
Az se baj, ha a legénynek,
Vágyik szíve a szegénynek.