Magyarnóta Előadók Klubja

Magyarnóta Előadók Klubja képgalériái

Magyarnóta szerzök képei

22 kép

1/3 oldal (22 kép)

Magyar nótákból idézetes képek

13 kép

Karácsonyi és adventi képek

17 kép

Csűry Edit

3 kép

Szabó Dékány Zsófia

3 kép

Böngéssz a galériák között!

Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

2 mp 10 mp 30 mp

Diavetítés indítása

vitez_kokay_istvan_1896__1976

Vitéz Kókay István 1896. - 1976

1896. december 17-én született Karácsonyfalván. Gyermekéveit Szegeden töltötte, és e városhoz kötődött egész életén át. Az első világháborúban hősiesen harcolt, Isonzó közelében jobb szemét repeszszilánkok találták el, arra a szemére egész életére megvakult.

Pályája 1927-ben, a szegedi Tisza Szállóban elsőként megrendezett önálló estjével indult. Erre az estre a rádió is felfigyelt, és szerzeményei hamarosan az egész ország rádióhallgatóságához eljutottak. 1928-ban már a Zeneakadémia nagytermében énekli László Imre és Bodán Margit a Kókay-nótákat, Budapesten első alkalommal. Az első budapesti szerzői estet aztán több követte: Szűcs Imre, Varga Imre, Szántó Gyula, Cselényi, Kalmár Pál, Utry Anna és László Imre az 1934. évi nagyszabású, talán legemlékezetesebb koncert szólistái

Az egyik legnagyobb nótafája volt a magyar népies daléneklésnek. Természetesen a szintén szegedi Dankó Pista mellett. két éves volt, amikor szüleivel Szegedre költöztek. A vérzivataros 20. század számára sem volt kegyes. A hadiérettségi után az olasz frontra küldték, onnan sebesülten került haza. Számtalan kitüntetése mellé a vitézi címet is kiérdemelte. Viszonylag későn kezdett foglalkozni dalszerzéssel, első bemutatkozó estjét is csak 1927. november 3-án tartotta Szegeden a Tisza Szálló dísztermében. Ezt követően azonban csodálatos dalszerzői és énekesi pályát futott be. Tőle származik a Hiányzik valaki ebből az utcából, a Lila krizantémok című népszerű dal is. A két világháború között szárnyaló népszerűsége 1945 után megtört. A Rákosi-rezsim -- mint a vitéz előnevet viselő – „osztályellenséget” kitelepítették Ebesre. Maradék éveit méltánytalan körülmények között tengette Szegeden, ahol 1976-ban hunyt el.

Itt nyugszik: Belvárosi Temető XV/3./4./65-66