Alpár Géza önéletrajza

Születt 1911. szeptember 28-án Kristyoron.( Hunyad vármegye ). Édesapja neve: Alpár József, édesanyja neve: Gagyi Pálffy Mária
Erdélyből 1919-ben, szüleivel és testvéreivel együtt Gyulára telepedtek. Négyen voltak testvérek, egy bátyja egy húga és egy öccse volt. Ma már csak öccse, Alpár Béla él.
Zenei tanulmányait magánúton végezte Dr .Molnár Imre professzor támogatásával, örökös segítségével….
A Trianon után középiskoláit Gyulán, Albertirsán végezte. Foglalkozása dekoratőr volt. 1939-brn Budapesten a Hutter és Lever Rt. Propagandistaként, és kirakatrendezőként foglalkoztatta. Államosítás után a vállalat jogutód gyárába a z Elida szappangyárba került, és anyagbeszerzéssel foglalkozott. 1957-től a Vas és Edénybolt Vállalat kirakatrendezője lett. 1965-től újra az Elida propagandistája lett, innen vonult nyugdíjba 1971-ben. Számos vállalati zenekarban játszott, mint hegedűs, Legtöbb nótája zenéjét és versét is ő írta. Sok barátjához ill., szerzőtáráshoz, énekesekhez is írt nótát, vagy köszöntötte őket verseiben.
1939-ben a „Rádió Újság Laszgallner Ernő emlékversenyen ,első díjat nyert. A címe: „Amikor én gazdag voltam..” A Díjat dr. Balázs Árpád dalszerző, a Rádió Újság főszerkesztője és Dr. Hlatky Endre dalszerző, a Magyar Rádió elnök-igazgatója adta át. A zsűri elnöke Pápai Molnár Kálmán költő, dalszerző az egykori Fráter Lóránd Társaság alapítóelnöke vette fel a Fráter Lóránd Társaság tagjai sorába. Örök barátságot és hálát érzett iránta, hiszen atyai jó barátja lett.
1939-ben írta a „Vasmegyei csárdás”-t, amit Gerencsér Máriához, majdani feleségéhez írt.
1941. október 22-én feleségül is vette Máriát
1938-ban született az „ Eresz alatt fecskefészek „ c, dala, ami nyomtatásban csak 1947-ben jelent meg. Sütő András író, „Anyám könnyű álmot ígér c. könyvében írt erről a dalról. Levélben megírta : „ boldog lehet az a nótaszerző, kinek dala népdallá vált.!…
Kibédi Ervin barátja volt, aki azt mondta neki:-„ huszonhétévesen megírtad a nekrológodat.
Sőt azt is, hogy a nekrológokat bízzák Gaál Gabriella művésznőre.
„A Szigligeti csárdás” a Balaton partján, Szigligeten, a nyaralójában született. Melyet a kerámiából készült fecskefészek, három fecskével díszített. Ez most jelenleg fia nyaralóját díszíti Fóton. Sajnos fia, súlyos betegségben 2005. április 29-én elhunyt.
Gát Ferenc, aki felvidéki volt, szintén a Ferencváros lakója lett a Tompa u. 15. alatt. Itt írták meg dalukat Tekeres Sándornak „Tiszapartján mindig lesz nyár”. Sándor halála megakadályozta a nóta hangfelvételét. Azóta se énekli senki, pedig a Szól a Nóta sorozatban megjelent.
1946-ban írta Egerszegi Gézával közösen az „Ünnepnap van nálunk” c. dalt, melyet először László Imre énekelt. Majd később megjelent „Az a szokás járja ..”c. dal, melyet Solti Károly énekelt.
1962-ben a szintén ferencvárosi Deák Rozával megírták a „ Szeretlek e szónál, nincs szebb a világon.
Temetésén így búcsúztatták el: „ meghaltál, hogy halhatatlan maradjál”