Huszka Jenő - Szilágyi László: Erzsébet c. operettjéből.
Madárdalos zöld erdőben jártam,
Hol mindig nyár van, soha nincsen tél.
És egy rózsa hullt elém a porba,
Tán elsodorta az őszii szél?
Árva kis rózsaszál, el sem múlt még a nyár,
Téged már lekaszált az őszi szellő?
Szívemhez emeltem hát, szegény rózsát,
Szellő vidd a babámhoz át,
Valaki tudom már, oly rég vár.
Ref.:
Rózsám, viruló kis rózsám,
Te légy most a postám,
Leveleddel üzenek.
Szerelmes rózsám,
Neked szól az üzenet,
Tudd meg, hogy epedve vár a szívednek párja.
Rózsám, viruló kis rózsám,
Te légy most a postám,
Kedvesemhez odaszállj!
Súgd meg, hogy imádon, s hogy nincs a világon,
Szívemben nélküle már csókos nyár.
Gondolsz-e rám, szép szerelmes párom?
Ott messze távol, ha a szíved fáj ?
Minden este elkerül az álom,
És egyre várom, hogy rám találj.
Mindenütt van virág, napsugár, lombos ág,
Tarka rét, margarét, szerelmes rózsa.
Csak nekem nem nyílik már a boldogság,
Szellő vidd a babámhoz hát,
Szívem suhanó dalát: Várok rád!
Rózsám, viruló kis rózsám ...
Kommentáld!