Szövegíró: Sallay Misi

Cifra tornyos szánkó két gyönyörű pej ló van elébe fogva.
Sápadt kis mennyasszony szomorúan indul rajta a templomba.
Az oltárhoz érve valakit meglátott, oda borult hozzá letépte a fátyolt.
Nem tudok hazudni vőlegénynek, papnak, hogy meghalok érted, vagy te hozzád adnak.

Mind a ketten sírtak nem csoda hisz nagyon szerelmesek voltak.
Egymáshoz simulva összetett kézzel a pap elé borultak.
/:Tisztelendő atyánk adja ránk az áldást,
mert amíg mi élünk nem hagyjuk el egymást.
Nem kell nekünk pompás, cifra tornyos szánkó.
Karon fogva megyünk s jó lesz majd egy kunyhó.:/

Szövegíró: Ságodi József

Hűvösebb van már ősz kezd lenni,
Kívüled nem kell nékem senki.
/:Vállamra hajtod szép fejed csendesen,
Könnycseppet érzek a szememben.:/

Szövegíró: Volly István

Balaton közepe náddal van kerítve,
Kerítés tövibe száz rózsa ültetve.
/:Száz rózsa levele ősszel mind lehull a vízre,
A rózsám, a régi, most jutott eszembe!:/

Ringató Balaton, hozd őt nekem vissza,
Akkor tán kinyílik minden tündérrózsa.
/:Elmennék én érte a kék tó kellős közepére,
Ahol a Balaton náddal van kerítve.:/

Szövegíró: Mérty N.

Repül a szán, búsul a lány,
Fut a fakó, sír a Kató.
A szeretője megy esküvőre,
Lekenyerezte a bírót.
Lányok, lányok ha volna eszetek,
Hej, nem fájna annyit a szívetek,
Mért ne volna csalóka a legény?
Mikor a lány oly könnyen lépre mén.


Hogyha nékem sok pénzem lesz felülök a repülőre.
Úgy el szállok mint a fecske, magasan a levegőben.
Amerre én járok bámul a világ, irigylik a sok pénzt amit költök rád,
Én a sok pénzt nem sajnálom,
csak te légy a kicsi párom!

Hogyha nékem sok pénzem lesz felutazom Budapestre.
Ott veszek majd sok szép mindent az én drága kedvesemre
Veszek az újára arany karikát, a pici lábára selyem harisnyát.
Lesz belőle olyan dáma,
Hogy a világ megcsodálja!

Szövegíró: Egerszegi Géza

Zeneszerző: Csizmadia Imre

Szerelemből sosem elég,mindig csak az kéne,
Úgy szeretem,úgy kívánom,élek,halok érte.
/:Hogyha párom szerelmesen karjába hív engem,
Akkor nálam nincs boldogabb a földkerekségen.:/

Csak annak szép ez az élet,akinek van párja,
Aki mindig szerelmesen két karjába zárja.
/:Minden este csókkal alszik,reggel csókkal ébred,
Annak aztán igazán csak boldogság az élet.:/

Szövegíró: Babusa Miklós

Zeneszerző: ifj. Magyari Imre

Minden jó,ha jó a vége,még az ég is egyszer csak kiderül,
Az se bánt,ha szívügyekben néha már a szerencse kikerül.
/:Mert bizony a női szív hajlékony,én pedig kedves szóval hajlítom,
Minden jó,ha jó a vége,szerelmet kapni,de jó,ha sikerül.:/

Egyszer élünk,vígan éljünk,míg nem késő,s a szívünk fiatal,
Bár a csók nincs korhoz kötve,szív,ha dobban,az ősz ott mit akar?
/:Kell bizony a szerelem mindenkor,
És ahol a szerelem van,nincsen kor.
Minden jó,ha jó a vége,szerelmes ember örökké fiatal.:/