Czóbel Minka
Fráter Lóránd
Esik eső sűrű cseppje sötét felhők szállnak,
Szomorúan verdesik a ragyás csárda falát.
Tört ablakán süvít a szél, benne ócska lámpa,
Meg-meginog hosszú drótján, füstös már a lángja.
Vendég ide, hogy is jönne, ily cudar időbe',
A csaplárné is alszik már, künn a kármentőbe'.
Hej! azok a jómadarak most már nem is járnak,
Vége van már, réges-régen a betyárvilágnak.
Ámde mégis ajtó nyílik, lassan belép rajta.
Őszült ember, meglátszik, hogy régi betyár fajta.
A csaplárné is nagyot néz, hogy még egyszer hallja:
Kocsmárosné! Száz szál gyertyát, száz itce bort ide az asztalra!
Száz szál gyertyát, száz itce bort ide az asztalra,
Utána a legszebb kislányt, egymás után sorba,
Kérje meg a szolga bírót, a vármegye ispánját,
Ha nem hozzák rájuk döntöm, ezt a ragyás csárdát.
A vén betyár egyre ordít, fokosát forgatja:
Kocsmárosné! Száz szál gyertyát, száz itce bort ide az asztalra!
Szövegíró: Tolnai Alajos
Zeneszerző: Simonffy Kálmán
Jaj,de magas,jaj,de magas ez a vendégfogadó,
Van-e benne,van-e benne barna kislány eladó?
/:Ha nincs benne barna kislány eladó,
Dűljön össze ez a vendégfogadó!:/
Jaj,de magas,jaj,de magas ez a vendégfogadó,
Van-e benne,van-e benne jó vörös bor eladó?
/:Ha nincs benne jó vörös bor eladó,
Dűljön össze ez a vendégfogadó!:/
Kommentáld!