Szövegíró: Bánóczy Béla
Zeneszerző: id. Kalmár Tibor
Hamvas fehér arcod, mióta nem látom,
Úgy érzem hiába élek a világon.
Este, ha lefekszem, gyűrött párnám senki meg nem igazítja,
Szőke hajam, kócos hajam, nincsen aki lesimítsa.
Álmomban az arcod megjelent előttem,
Fekete hajadból puha párnát szőttem.
/:Kacagott a lelkem, sose volt még ilyen csodás, boldog álmom,
Mégis, mikor felébredtem, könny csillogott a párnámon.:/
Zene-szövegíró: Kondor Ernő
Kertes ház, benne egy nyíló rózsa,
Én voltam annak a gondozója.
Mégis csak elhervadt, de kár érte,
Hiába: mindennek ez a vége.
Kertes ház, benne egy rózsa nyílott.
Nem mentem el hozzá, pedig hívott.
/:Elhervadt, lehullott énmiattam!
Istenem, de sokszor megsirattam.:/
Zene-szövegíró: Erdélyi Mihály
Országúton hosszú a jegenyesor
Hosszú a jegenyesor hazáig
Csizmám talpa százszor is lekopik, hej,
Százszor is lekopik, hej, odáig.
Nincsen pénzem a vonatra,
Az sincs, aki haza hozatna,
Fáradt lábam estére hazatalál,
Nem messze van ide Kolozsvár.
Kiskertünkben a bazsarózsa
Kiskertünkben a bazsarózsa virágzik
A bokrétám egy leány kalapjáról
Egy leány kalapjáról hiányzik
/:Kár volt mennem belátom
Otthon a nyugtom úgy sem találom
Fáradt lábam estére hazatalál
Nincsen ide messze Kolozsvár :/
Szövegíró: Mihola Gyula
Van nekem szeretőm egynéhány, mint az égen a csillag.
Szőke és barna valahány, mind szemembe kacsintgat.
Hej, de én csak eggyel kezdek ki, a másik lesheti mi lesz a vége,
Szombaton egy kicsit így, meg úgy, hisz nem veszik azt észre.
Van nekem szeretőm egynéhány, mint az égen a csillag.
Szőke és fekete valahány, mind szemembe kacsintgat.
/:Száz felé nevetek, száz legényt ölelek, míg egyet szeretek végre.
Szombaton egy kicsit megcsalom, úgysem veszik észre.:/
Kommentáld!