Szerző: Fráter Béla

Eladom a kicsi tanyám, eladom a kesely lábú lovamat.
Eladom a kis házikóm, utoljára kimúlatom magamat.
Így jár, aki mindig iszik, utca hosszat muzsikáltat magának.
Utoljára annyija sincs, hogy a mély sírt megásassa magának.

Gyászba van a falu népe, a legszebb lány kiterítve, meghalva.
Engem pedig vasra verve kísérnek a vármegye házára.
Nem voltam én rabló soha, csak a sorsom volt mostoha, kegyetlen,
Mert nem tudtam én elviselni, hogy a babám mást is tudjon szeretni.

Szövegíró: Nádasdi Géza
Zeneszerző: Szántó Ferenc

A világ egy pipa dohányt, hogy is érne,
Hogyha benne szép menyecske egy sem élne.
||: De mivel, hogy rám nevet a szeme párja.
Jókedvűen rágyújtok a fapipámra. :||

Nem ölel meg a galambom, csak azt mondja,
Hogy a pipa bodor füstjét minek ontja.
||: Ne bolondozz, eszem azt a pici szádat.
Amíg ölelsz, félre teszem a pipámat. :||

Zene: Csizmadia Imre
Szöveg: Bakai Zsuzsa

Nem vagyok én remete, jól esik, ha szép lány néz a szemembe.
Visszanézek nevetve, jó lenne, ha minden este ölelne.
/:A lányokról azt mondják, hogy a legényt lépre csalják, megfogják,
Nem vagyok én remete, jól esik, ha szép lány néz a szemembe.:/

Azt mondják az irigyek, aki nősül, búslakodik utána.
Mert a lányok szelídek, de azután megváltoznak csudára.
/:Ha így lesz is, nem bánom! Én az asszony rigolyáit kiállom.
Csak igazán szeressen, minden este forró vággyal öleljen!:/

Szerzők: Lepsényi Pergel Géza
Németh Gyula
Pergel Géza

Ördög bújt a vonóba, attól tüzes a nóta,
Járjuk rózsám csudamódra!
Ne sajnáld a topánkát, akárhogy is csodálják,
Lesz majd másik virradóra.
Nincs jobb csárdás, mint a ropogós:
Hipp-hopp járjuk ezt a kopogóst:
Ördög bújt a vonóba, attól tüzes a nóta,
Táncoljunk hát csudamódra.

Galamb szállt a szívemre, itt vergődik pihegve,
Úgy vágyom a szerelemre.
Hogyha jön a vasárnap, várom én a babámat,
Mert csak ő jár az eszembe'.
Édes rózsám add a kezedet,
Hadd táncoljak mindig csak veled!
Galamb szállt a szívemre, itt vergődik pihegve,
Úgy vágyom a szerelemre.