Szerző: Kalmár Tibor
Ha egy őszi estén újra felkeresnél, minden másképp lenne,
Ami csak bánt, éget:minden hiba, vétek, feledésbe menne.
Becéznélek százképp, a nyomodba járnék, akárcsak egy árnyék.
Éjjel is meg nappal, csendes alázattal a csókodra várnék.
Rovom az utcákat, füttyös kedvem támad:sóhaj lesz belőle,
Bánat fészkel bennem, beteg az én lelkem, nem kap így erőre.
/:Küszöbén a télnek, minden gond feléled, egymagamba félek.
Gyere haza kincsem, téged vár itt minden, elpusztulok érted.:/
Szép a rózsám, nincs hibája, libe- libe- libegős a járása,
Huncut adta csókos ajka, jaj, de hamis a két szeme járása.
Ne csudálja, ha hibája nincs néki, (hisz)
Én vagyok a szeretője, szívbéli.
Szép a rózsám, nincs hibája, libe- libe- libegős a járása.
Régi nóta, bárki tudja, két bolond a szerelemben is egy pár,
Mért cicáztál a szívemmel, hogyha úgyis az eszem elvetted már.
/:A csepegő eresz alá kiállnék,
Érted még a pokolra is sétálnék,
Régi nóta, bárki tudja, két bolond a szerelemben is egy pár.:/
Zsebkendőm négy sarka simára van vasalva.
Mind a négy sarkába a babám neve van varrva.
Az egyik szőke, a másik barna, a harmadik csuda szép.
Megállj te, csuda szép, majd eszedbe jutok még!
Majd eszedbe jutok babám, de már akkor késő lesz,
Békás tó, halas tó, jaj de sáros a partja
Arra jár a rózsám, selyemkendő van rajta
/:Rá költöttem a száz pengőmet, azért olyan csuda szép
Megállj te, csuda szép, majd eszedbe jutok még!:/
Szövegíró: Zempléni Árpád
Zeneszerző: Farkas Sándor
Hajlik a rózsafa, hajlik a lány,
Táncra perdül, ha húzza a cigány.
Hallod-e, hallod-e barna babám,
Adsz-e csókot, szeretsz-e igazán?
/:Hej, ha ez az éjszaka,
Három teljes hétig tartana!
Hajlik a rózsafa, hajlik a lány,
Táncra perdül, ha húzza a cigány.:/
Kommentáld!