szövegíró : Babusa Miklós

Muzsikánál nincs jobb barát, oly sok mindent megtalálunk benne,
Muzsikában nem csalódunk, nélküle a szívünk szegény lenne,
Elkísér az életünkön, velünk vigad, velünk fakad sírva,
Édesanyánk dallal altat, énekszóval tesznek le a sírba.

Muzsikánál nincs jobb barát, tőle minden percünk szebbé válhat,
Muzsika a lelkünk tükre, egy-egy dalból mennyi érzés árad
/:Benne csendül az életünk, minden, amit szívünk mélyén rejtünk,
Amit százszor eltemettünk, feltámad a muzsikával bennünk.:/

szövegíró : Bicskey Dániel
zeneszerző : Leszler József

Sírdogál az őszi szél,felhőt kergető.
Messze ment a kedvesem, merre járhat ő?
/:Szálljatok csak fellegek egyszer én is elmegyek,
Úgy elszállok,mint a nyár,mint a vén idő.:/

Minden bánat,mint az ősz egyszer véget ér.
Messze jár a kedvesem hozzám visszatér.
/:Száz madár az ég alatt,életünk egy pillanat.
Mégis mennyi szép napot,új tavaszt igér.:/

szövegíró : Herodek Sándorné-Teghze Gerber Miklós

Cinege, cinege, cinegemadár, boldogan él a párjával az ágon.
Engem is a babám karjaiba vár,vele leszek páros én még a nyáron.
||:Tisztelettel tudatom a világgal, azonkívül minden ember fiával,
Amikor megölel engem a babám, nem cserélek a cinegemadárral:||

Cinege, cinege, cinegemadár, jobbra-balra ugrándozik az ágon.
Tudod-e, a babám milyen csapodár? Bajosan lesz lakodalom a nyáron!
||:Ha csapodár, maradjon csak magába', minek vizet önteni a Dunába?
Ugyebár, ugyebár, cinegemadár, a fene se fut utána hiába!:||

szövegíró : Szerdahelyi János - Bakay Zsuzsa

Egy-két csók, csere-bere csók,
Jaj, de jó is kettesben,
Egy-két csók, csere-bere csók,
||:Semmi rossz még nincs ebben!
Hogyha szívből adjuk, szívesen fogadjuk,
Akkor ebből házasság lesz,
Mind a ketten tudjuk!:||

Egy-két csók, csere-bere csók,
Jaj, de jó is kettesben,
Egy-két csók, csere-bere csók,
Semmi rossz nem volt ebben!
/: Ősapáink óta, szól a régi nóta,
Csók az élet biztatója,
Csók az élet sója!:||

szövegíró : Szerdahelyi János

Minden ember, aki csak él boldogságot óhajt
Hogy is tudnánk kimondani a sok fájó sóhajt.
Minden ember arra vár, hogy legyen meleg fészke,
És az életét a párjával szeretetben, boldogságban éljen.

Én is, mint a többi ember boldogságra vágytam.
Ki hitte, hogy másé leszel s én hiába várlak
/:Mert akinek nincs senkije, nincsen igaz párja,
Az olyan, mint árva madár, az életét oly egyedül járja.:/