Pazeller Jakab (Jacob Pazeller) (Baden bei Wien, 1869. január 2. – Budapest, 1957. szeptember 24.) zeneszerző, karmester.

A világhírűvé lett Herkulesfürdői emlék (Erinnerung an Herkulesbad, Souvenir de Herkulesfürdő) című keringő komponistája, aki osztráknak született, Herkulesfürdőn megismerkedett egy magyar lánnyal, aki által magyarrá lett.

Zenei tanulmányait Bécsben végezte hegedű és zeneszerzés szakon. Tanára Carl Michael Ziehrer volt. 1895-ben a bécsi Carl Theater karmestere lett. 1896-tól katonakarmester volt Aradon, majd Herkulesfürdőn. 1903-ban komponálta a Herkulesfürdői emlék című keringőjét. Ennél is ismertebb dala az „Akácos út”, amelyet szintén a herkulesfürdői promenád ihletett. 1906-ban Budapestre került. A Tanácsköztársaság idején Székesfehérváron élt. 1921-ben a budapesti Bocskay Katonai Akadémia zeneigazgatója lett. 1924-ben – 55 évesen – nyugdíjazását kérte.

1925-től visszavonultan, de nem tétlenül élt Budapesten, a nyarakat pedig Zebegényben töltötte. 1945 után, 76 éves korában feketelistára került: nyugdíjától megfosztották, a kitelepítési határozatot csak idős kora miatt nem hajtották végre. 1956-ban forradalmi nyitányt komponált. 1957-ben – 88 éves korában – Budapesten halt meg.

2011-ben utcát neveztek el róla Budapest VIII. kerületében.

A Herkulesfürdői emlék című film nem róla szól. A film „kölcsönvette” a keringő címét, és zenéjét is felhasználta.

Bár már életében a Herkulesfürdői emlék keringője ismertté tette, de sok szerzeménye "fiókban maradt". Ezeket a műveket halála után unokája, Pazeller Frigyes gondozta, sajtó alá rendezte és tette hallhatóvá. Fúvószenekari műveit, töredékként maradt operettdalait, sanzonjait - Nagy Ibolya és Pere János közreműködésével - a Hungaroton adta ki, nagyzenekari műveit a Duna Szimfónikus Zenekar élén a saját vezényletével a FIPA-RECORDS kiadó jelentette meg.

Pazeller Jakab (Jacob Pazeller) (Baden bei Wien, 1869. január 2. – Budapest, 1957. szeptember 24.) zeneszerző, karmester.

A világhírűvé lett Herkulesfürdői emlék (Erinnerung an Herkulesbad, Souvenir de Herkulesfürdő) című keringő komponistája, aki osztráknak született, Herkulesfürdőn megismerkedett egy magyar lánnyal, aki által magyarrá lett.

Zenei tanulmányait Bécsben végezte hegedű és zeneszerzés szakon. Tanára Carl Michael Ziehrer volt. 1895-ben a bécsi Carl Theater karmestere lett. 1896-tól katonakarmester volt Aradon, majd Herkulesfürdőn. 1903-ban komponálta a Herkulesfürdői emlék című keringőjét. Ennél is ismertebb dala az „Akácos út”, amelyet szintén a herkulesfürdői promenád ihletett. 1906-ban Budapestre került. A Tanácsköztársaság idején Székesfehérváron élt. 1921-ben a budapesti Bocskay Katonai Akadémia zeneigazgatója lett. 1924-ben – 55 évesen – nyugdíjazását kérte.