Puka Károly prímás

Nekünk, »rajkósoknak« ez az öltözködési stílus nem volt megengedett.

2002 óta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett cigányprímás. 1970-től volt az egykori Rajkó Zenekar tagja, majd 1973–1985 között a prímása.

Puka Károly 1963-ban született Budapesten. 1970-ben kezdte tanulmányait a világszerte hires Rajkó zenekarban. 1973-ban már az egyik vezető prímása volt a zenekarnak. Az együttessel bejárta egész Európát és Amerikát.

1984-ben a Magyarországon rendezett cigányprímás verseny győztese lett.

Az ezt követő években Olaszországban játszott a velencei Café Florian-ban mint zenekar vezető. Személyes meghívást kapott Yehudi Menuhin-tól a művész svájci koncertjére, amire nagyon büszke.

A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét tudhatja a magáénak.

„A Rajkó Zenekar 55. évfordulója alkalmából nagy öröm volt számomra a találkozás az egykori pályatársakkal. Örömmel muzsikáltunk és emlékeztünk vissza a gyermek- és ifjúkorunkra. Hétévesen kerültem az iskolába és a zenekarba, s félév elteltével már Belgiumba, majd Libanonba utaztam fellépni, az USA-ban és Franciaországban vendégszerepeltünk. Egy kisgyermek számára csodával határos az, hogy az egyik nap még a meghitt családi körben van, majd kis idő elteltével felnőttként kell helyt állnia a világ számos országában, nagyszínpadokon.

Tanárunkat, Farkas Gyula bácsit mindannyian szerettük, a mai napig tiszteljük az emlékét. Nemcsak a zenetanárunk volt, fegyelmet, viselkedéskultúrát, öltözködési stílust tanultunk tőle.Ma az emberek és a gyerekek többsége farmernadrágban, farmeröltönyben, farmerdzsekiben jár. Az én gyerekkoromban a hozzám hasonlókorú gyerekek is sportosan öltözködtek. Nekünk, »rajkósoknak« ez az öltözködési stílus nem volt megengedett. Kötelező volt az öltöny, ing, nyakkendő viselete, s mi tíz-tizenkét éves gyerekek már ettől is felnőtteknek éreztük magunkat. Gyula bácsi elvárta, hogy felnőttként is viselkedjünk: a próbákon, a külföldi és a hazai turnék alkalmával megkövetelte a pontosságot, a zenei precizitást, a fegyelmet a zenekari tagoktól. Büszkék voltunk arra, hogy Liszt, Bartók, Kodály műveit játsszuk. Persze tudott nagyon szeretetre méltóan is viselkedni velünk. Mi is szeretettel vettük őt körül, felnéztünk rá, tiszteltük.

”Az 1984-ben megrendezett vonópárbaj volt 2004-ig az utolsó olyan verseny, amely lehetőséget adott az újabb generációk bemutatkozására. A közönség ekkor ismerhette meg azokat a tehetségeket, akik azóta nemzetközi hírű művészekké váltak. A több száz versenyző közül Puka Károly 1984-ben lett a Vonópárbaj győztese, ezt követően jött el a Rajkóból. A verseny után hosszú ideig a zenekarával Olaszországban, a velencei Cafe Florianban játszott, jelenleg a Király Étteremben muzsikál a cigányzenekarával. Hall

otta a híreket, hogy a jelenlegi Rajkó Zenekar anyagi gondokkal küzd, de optimista ember, s hiszi, hogy a zenekar, az iskola fennmarad, és a tanárok mesterfokon fogják továbbra is oktatni a fiatal rajkósokat. Mint mondja, a zenekar a formációk gazdagságát kínálja: ötventagú koncertező nagyzenekarként ugyanúgy tud szerepelni, mint hat-nyolc személyes kamaraegyüttesként vagy ének- és tánckísérő zenekarként.

E változatossággal magyarázható az is, hogy egyszerre több meghívásnak is eleget tud tenni a zenekar, akár több ország színpadain is szerepelhet egy időben. „Tudom, hogy Gerendás István igazgató a végsőkig fog küzdeni a Rajkó Zenekar fennmaradásáért. A Rajkó mindig bizonyította, hogy a legkülönbözőbb műfajokban is magas szinten helyt áll."Azt üzenem a tanulóknak, legyenek kitartóak, mert megéri! A cigányzene szerves része a magyar kultúrának, nem veszhet el!

”Roma Club - kultúra, közélet, közösség.

Forrás: http://www.romaclub.hu/ertekes/puka-karoly/21469/