2011 azoknak a jól kereső devizahiteleseknek az éve volt, akiken a lehetőségeiken belül élő, takarékos emberek költségére segít a kormány az eredeti hitelcél vizsgálata nélkül. Az a vállalati vezető, aki még MSZP-SZDSZ-es háttérkapcsolatai révén került pozíciójába, pusztán a FIDESZ által bevezetett egykulcsos adó révén havonta több százezer Ft-tal költhetett többet idén idétlen hobbijára, néhány hete pedig kedvezményes módon végtörlesztheti 65nm-es lakásból 165nm-es családi házba költözése okán devizában felvett hitelét. Persze, nem ez az egyetlen fájdalmas furcsaság és visszásság a devizahitelek körül.

2011 nem a magyar nóta éve volt. Egymás után értek bennünket pótolhatatlan veszteségek: Gaál Gabriella, a kettő legjobb közül az egyik női magyarnóta-énekes 2010-ben bekövetkezett halála után néhány hónappal elment a legjobb férfi magyarnóta-énekes, Győri Szabó József, és Gergely Annától is búcsúznunk kellett. A népdaléneklés két kiválósága, Urbán Katalin és Kerekes-Tóth Erzsébet is itthagyott bennünket. Az ő felvételeiket ezek után még kevésbé valószínű, hogy láthatjuk, hallgathatjuk, mert a halott énekesek már nem menedzselhetik magukat az arra illetékes helyen és úrnál. Talán a Nóta TV majd leadhat tőlük néhány felvételt, de most ők is a "tehetségkutatással", a "versenyszervezéssel" vannak elfoglalva, ahol nem az énekesnek fizetnek, hanem fordítva, így aztán biztosan készülnek és kerülnek majd adásba új felvételek. A kereskedelmi tévék körüli nagy arányú tolongásnak - független, legitim és felvállalt szakmai elbírálás híján - továbbra sem tehetségbeli korlátok, hanem anyagi lehetőségek szabnak határt, így a tolakodásban továbbra sem a tehetség vagy rátermettség fog dönteni.

Budapesten László Mária és egy-két művelődési ház szervezésén kívül nincs a műfajnak rendszeresen látogatható pódiuma, viszont örvendetes, hogy vidéken több helyen hagyományt teremtő kezdeményezések sikert könyvelhetnek el, köszönhetően néhány lelkes műfajpártoló áldozatos és önzetlen munkájának. Ezt a munkát meg kell becsülni és továbbvitelét ösztönözni kell, még ha számos kritika jogosan illetheti is. Ezek között most csak azt az igénytelenséget emelném ki, amikor egy több órás vagy egész napos, nagyszabású rendezvényen nincs legalább 6 fős cigányzenekar.

2012 a túlélés éve lesz Magyarországon. Ennek reményében kívánok áldott karácsonyt és kitartást az új esztendőben valamennyi keresztyén klubtársamnak.

Kovács Péter