Magyarnóta Előadók Klubja

Magyarnóta Előadók Klubja hírei

Czinka Panna legendája

Czinka Panna legendája.
Barna Mihálynak volt egy fia Czinka vezetéknévvel,aki apja mellett volt Rákoczy udvarában.Ez is cigányzenész volt,de róla nem maradt fenn más mind,hogy õ volt a legendás cigánylány,Czinka Panna apja.A legenda szerint,Czinka Panna,rut,kancsalszemû,kistermetû cigánylány volt,a kurucezredes Ocskay László táborában.Jókai Mór szerint,aki a „Szeretve mind a vérpadig”cimû regényében foglalkozik többek között Czinka Pannával is,a lehetõ legrútabnak irta le a cigánylányt,de a végén hozzátette,„Volt ennek a csúf kis szörnyeteg cigánylánynak egy hegedüje,aminek a húrjaibol azok az õ sovány kezei oly csodaszép dalokat tudtak elõcsalogatni a nyirettyüvel,hogy zokon megesett a szive annak,aki hallgatta.Õ maga szerezte azokat.Lángész volt.”Hibázik a legenda,és vele eggyütt tévedett a nagy iró.Mert ez a cigányleány nem lehetett azonos a kuruc cigánylányal,mert Czinka Panna 1711-ben született,a Rákoczy-szabadságharc szomorú végén.Vagy a dátumok hibássak?Mégis,akármikor született is,létezése nem kétséges.Sajógömörben,Lányi János földbirtokos birtokán született,és már 9-éves korában nagyon szépen hegedült.A földbirtokosküldte Rozsnyóra zenét tanulni.14 éves korában ment férjhez egy nagybõgös cigányzenészhez.Férjével és két sógorával alapitotta 1728-ban az elsõ ismert és hiressé vált magyar zenekart.Ott a Sajó partján élte le egész életét,habár messzire is elvitték zenélni.Késõbbi zenekara már a fiaibolállot.Sok pénzt keresett és szép vagyont hagyott családjának.Csáky bibornoktol kapott egy Amati hegedüt is,ami halálakor,1772-ben elkisérte a sirba...Czinka Panna volt az egyedüli cigányprimás asszony.Sok halgatót szerzett,de csak háromnak maradt fönn a cime.Ezek a „Háromszáz özvegy nótája”,a „Halotti tánc” és „Õsapáink dala”.Emlékét örzi sajógömöri mellszobra,amelyre ezek a sorok vannak vésve:„Egy gömöri sirhant felett,Muzsikálnak most a szelek.S a földben is zeng a négy húr,A vonóban száz nóta gyull..Egy barna lány bûvös ujja,A szép kesergõket huzza.Úgy mint egykor,réges régen,Tépett záslók idejében... „A világhirt szerzett cigánylány emlékét örzi Ökröss Bálint négyfelvonásos szinmûve,Jokai Mór fent emlitett regénye,majd Dózsa Endre kétkötetes regénye amely 1913-ban jelent meg Kolozsvárott.Kodály Zoltán is daljátékot irt „Czinka Panna balladája”cimmel,Balázs Béla szövegére.Emléke a mai napig él.Balladák,versek hirdetik,hogy volt egy nagyszerû mûvész,ki mind a mai napig példaképként választható sokak számára...
Forrás:http://www.dalmaciai-magyarok.hr/Magyar%20nóta.html Ki is volt Czinka Panna, aki nemcsak Endrődi Sándort ihlette nótaszerű versének megírására 1897-ben, de 100 évvel később a roma származású író, forrgatókönyvíró, színházi rendező Csemer Gézát is színműírásra késztette. Miért válhatott olyan legendássá, hogy nemcsak róla, de még a híres hegedűjéről is szobrot állítottak szülőföldjén, Gömrőn?

Cinka Panna hegedűje,

Hegedűje -

Mintha csak a sátán maga

Hegedűlne:

Bűbájol a ringatója,

Bolondít a keserűje.

Ha vígan szól az a nóta,

Az a nóta:

Szent Dávid is táncra perdül

Fenn a holdba:

A kerek ég csupa csillag,

A kerek föld csupa rózsa.

De mikor bús a nótája,

A nótája:

Beborul a csillagos ég

Nagy rónája, -

S mintha egész Magyarország

Hervadozna, sirdogálna…

Címkék: czinka panna

Kommentáld!

Hozzászólások

Bordás Cecília üzente 12 éve

Kedves Ildiko!
Regen meg arra is odafigyeltek,hogy maradando emlekkent igy is megörizzek hiressegeink emleket.
Jo tudni,hogy Czinka Pannarol is van elnevezve utca.

Válasz

Valacsai Andrásné Ildikó üzente 12 éve

Czinka Pannáról utcát is neveztek el,pl. Zuglóban

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben