Előadó művész: Lőrinc Roland

Kísér: Oláh Attila és zenekara

Rendező - szervező: Gyöngyösi Kiss Anna

Zene és szöveg: id. Kalmár Tibor

Ne szidjatok soha engem, én a szidást nem érdemlem,
Nem tudok más lenni.
Mert akinek a szíve fáj, hajnalban is mulatni jár,
Nem lesz abból semmi.
Szeretem a cigányzenét, az italból sosem elég,
Rohanok a züllött, sötét elmúlás elébe.
Éjszakáról éjszakára, azt húzatom a csárdába:
Vége van már, vége.

Akkor sirassatok engem, ha majd itt bent a szívemben
Elfogytak a nóták.
Szomorú lesz, oly kietlen, mint a borús őszi kertben
A hervadó rózsák.
Hadd menjek én feledőbe, vigyetek a temetőbe,
Véssétek egy szürke kőbe ezt a kevés, pár szót:
Volt egyszer egy koldusszegény, dalos szívű nótás legény,
Kár volt érte, kár volt!

Szövegíró: Bihari János

Jaj, de nagyon régen volt, de soká lesz,
Mikor nekem igazi hű babám lesz.
Göndör a haja, karcsú a dereka,
Megcsókolnám, hej, de ő nem akarja.
Göndör a haja, karcsú a dereka,
Megcsókolnám, hej, de ő nem akarja.

Befonom az ostoromat nyolc ágra,
Ráverek a kis pejlovam hátára.
Fújja a szél lefelé, lefelé, de lefelé,
Kis angyalom úgy sem leszek a tiéd.
Fújja a szél lefelé, lefelé, de lefelé,
Kis angyalom úgy sem leszek a tiéd.

Szerző: Dankó Pista

Jegenyefán fészket rak a csóka,
Barna kislány tanított a csókra.
: Tüzes csókját jaj, de sokat vissza-vissza kérte,
A szívemet, a lelkemet adtam neki oda érte. :

Adtam csókot Isten tudja hányat,
Csókolom a csókra termett szádat.
/: De mivel, hogy széjjelszakadt szerelmünknek lánca,
A nagyvilágon nincsen olyan kovács, aki összekalapálja. :/

Zene és szöveg : Ákom Lajos

Sok idegen földet bolyongtam be én,
Messzi hegyek-völgyek kerültek elém.
De mindenütt árván jártam a határt,
És e zene szárnyán lelkem hazaszállt.

Adj Uram Isten dús aranykalászt!
Hozzon az új nyár gazdag aratást!
Kapjon esőt a határ, virágot a rét!
Zengjen újra a madár úgy, mint valaha rég!

Adj Uram Isten derűsebb jövőt!
Harmatos rónát, gazdag legelőt!
Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég!
És legyen kék felettünk újra még az ég!

Itthon vagyok újra, hazatértem én,
Felnézek az égre, ragyog rám a fény.
Ragyog rám az áldott aranynapsugár,
Újra visszaszállott a dalos madár.

Adj Uram Isten dús aranykalászt!
Hozzon az új nyár gazdag aratást!
Kapjon esőt a határ, virágot a rét!
Zengjen újra a madár úgy, mint valaha rég!

/:Adj Uram Isten derűsebb jövőt!
Harmatos rónát, gazdag legelőt!
Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég!
És legyen kék felettünk a nagy magyar ég!:/